Luther-rajzfilm

Erős vár a mi?!

Luther és a reformáció 500 éve

Ki is az a Luther Márton?

Luther Márton 1483. november 10-én született Eislebenben, Németország Szász-Anhalt tartományában. Bár egyszerű családból származott, édesapja számára fontos volt, hogy taníttassa fiát, így Luther az erfurti egyetemen végezte jogi tanulmányait 1505-ig, amikor is – félelemmel tisztelt apja szándékai ellenére – otthagyta az egyetemet és bevonult az Ágoston-rendbe. Szerzetesi évei alatt intenzíven tanulmányozta a Bibliát, melynek olvasása a reformáció elterjedése előtt még csak a tanult klérus és szerzetesség kiváltsága volt. Tanulmányai és utazásai során világossá vált számára, hogy az egyház teológiája, élete és istentiszteleti gyakorlata változásért kiált. Ez a felismerés és a politikai és szociális igazságosság igénye vezette Luthert 95 tételének megírására, melyet a hagyomány szerint a wittenbergi vártemplom kapujára szegezett 1517. október 31-én. Ezt a mozzanatot tartjuk a németországi protestáns reformáció kiváltó eseményének, amely Európa-szerte terjedni kezdett és szilárdult meg evangélikus (lutheránus) felekezetté. Luther szándéka a római katolikus egyházon belüli megújulás volt, nem törekedett szakadásra, de a reformok mégis egy új felekezet megalakulásához vezettek. Luthert a római katolikus egyház 1521-ben kiátkozta. Egy évvel később, 1522-ben a reformátor elkészítette az Újszövetség német fordítását, majd 1534-re elkészült az Ószövetség német nyelvű fordításának jelentős munkája is. Luther Márton wittenbergi egyetemi tanári munkássága mellett számos éneket is szerzett, melyek szövegeiben tanító célzattal foglalta össze egy-egy teológiai kérdés hangsúlyait. Ezek az ún. katekizmusénekek, melyeket az evangélikus gyülekezetek ma is énekelnek szerte a világon. Luther 1525-ben feleségül vette Bóra Katalint, hat gyermekük született. A reformátor 62 évesen, 1546. február 18-án halt meg Eislebenben.

Mitől vagyunk evangélikusok?

„Erős vár a mi Istenünk!” – hangzik rendre a köszöntés az evangélikus templomokban. A 40. zsoltár jelmondata a reformáció ideje óta köszöntése és az összetartozást erősítő bizonyságtétele a magyarországi evangélikusoknak. Az evangélikusság a reformáció nyomán létrejött protestáns felekezet a keresztény valláson belül; történelmi egyház, melynek teológiája különbözőségeket mutat a katolikus vagy más protestáns, pl. református teológiához képest, de keresztény volta révén élete és működése alapját a feltámadott Jézus Krisztusba vetett hit adja. Az evangélikus megnevezés gyakorlatilag lutheránust jelent (angolul a felekezet Evangelical Lutheran vagy csak Lutheran), míg az „evangelikál” jelző az angolszász evangéliumi kereszténységre utal (mely szintén egy protestáns jelenség, de különbözik a német gyökerű lutheranizmustól).

A magyarországi keresztény gyülekezetek (katolikus, református, evangélikus, baptista stb.) egymás mellett élnek a városokban és falvakban. A külsőségeket tekintve észrevehetjük, hogy a katolikus templomok színesebbek, díszesebbek, falaikat a szentek életét vagy bibliai jeleneteket ábrázoló festmények, képek tarkítják. Egy evangélikus templomban általában nem sok díszítést találunk, a szentek életképeit és szobrait is hiába keressük. Van azonban biblikus témájú oltárkép és orgona, mely a gyülekezeti éneklést kíséri és az egyházzene művelését segíti – ezek mind szerves részei az evangélikus identitásnak.

Az evangélikus teológia két szentséget ismer és szolgáltat ki, a keresztséget és az úrvacsorát, melyek Jézus rendeléséhez köthetőek. Az úrvacsoravétel során hisszük és valljuk, hogy a kenyérben/ostyában és borban Jézus Krisztus valóságosan jelen van, mert ezt a jelenlétet maga köti a jegyekhez, amikor ezt mondja: „vegyétek és egyétek, ez az én testem… ez az én vérem”.

Az evangélikus hagyomány Luther nyomán vallja, hogy az embernek Isten kegyelmes, ajándékozó szeretetéből van üdvössége, örök élete, egyedül Jézus Krisztusért, hit által, mely hitnek elsődleges normája a Biblia. Az egyház Ura és megtartója az élő Jézus Krisztus, az egyetlen közbenjáró Isten és ember között.

Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE)

A Magyarországi Evangélikus Egyház a harmadik legnagyobb történelmi felekezet Magyarországon, hozzávetőlegesen kétszázezer taggal, kb. háromszáz gyülekezeti közösségben. A gyülekezeteket lelkészek és világi felügyelők vezetik. A gyülekezeti közösségek egyházmegyékké szerveződnek, melyek élén esperesek és egyházmegyei felügyelők állnak, az egyházmegyék pedig országunkban három egyházkerületet alkotnak. A Déli Egyházkerület egyházi és világi vezetője Gáncs Péter elnökpüspök és Radosné Lengyel Anna felügyelő, az Északi Egyházkerületé dr. Fabiny Tamás püspök és dr. Fábri György felügyelő, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületé pedig Szemerei János püspök és Mészáros Tamás felügyelő. Egyházunk adminisztrációs központja, a MEE Országos Irodája Budapesten működik.

Lutheránus Világszövetség (LVSZ)

A világszerte 75 millió evangélikust összefogó közösség 145 tagegyháza hét régióba rendeződik. Elnöke dr. Munib Younan jordániai és szentföldi püspök, főtitkára dr. Martin Junge lelkész. A világszervezet 1947-ben alakult Lundban, a Magyarországi Evangélikus Egyház az alapítás óta tagja. 1984-ben Budapesten tartották az LVSZ nagygyűlését, az évtizedek folyamán a szervezet vezető testületeiben több magyar képviselő foglalt helyet. A világszövetség 500. évfordulót középpontba helyező nagygyűlése „Isten kegyelméből szabadon” címmel 2017 májusában kerül megrendezésre a namíbiai Windhoekban.

https://www.lutheranworld.org/lwf/

Reformációi Emlékbizottság

A Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága 2010-ben jött létre azzal a céllal, hogy összefogja a reformáció kezdetének 500. évfordulójára történő előkészületeket. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem, a Luther Kiadó, az evangélikus gyűjtemények és az egyházzenei szakterület képviselői mellett mindhárom püspök és az országosiroda-igazgató is a bizottság aktív tagja. A bizottság a nagyprojektek és központi rendezvények megszervezése mellett gyülekezeti programokhoz is igyekszik impulzusokat adni, többek közt tematikus évek meghatározásával.

http://Ref500.hu